2015. február 9., hétfő

EZEK NEM GECIZTEK, A HAJÓ MÉGIS RECSEG

Hello kedves olvasó!

A magyar politikai közélet (közélet? sic.) a napokban kimutatta végre a foga fehérjét. Amit az egyébként nem létező bal oldal (merthogy ellenzék az éppen volna, hiszen erős ellenzékbe húzódott mostanra a Jobbik is, elhatárolva magát egyre erősebben az addig csendestársként is felfogható Fidesztől) és az igenis egyre erőteljesebb hangot adó, ezáltal létező bármely ellenzéki csoportok harsogtak, hogy "figyeljetek már oda, mert basszus korrupt itt mindenki", úgy tűnik, talán mégis igaz. (Hát persze, hogy az.)
A magyar ügyészségről, mint legfontosabb nyomozó hatóságról ezidáig lepergő vádak mellett e szerv a nagyon közeli jövőben már vélhetőleg nem mehet úgy el, ahogy tette azt eddig. 
Ugyanis a bal oldalon talált aprópénzért még csak-csak sikerült becsukni egy helyettes pártelnököt a választások környékén ám, a választások után, ugyanazok a helytelenül kitöltött képviselői vagyonnyilatkozatok -a jobb oldalon- már csak néhány ejnye-bejnyét értek, vagy még annyit sem. Sorozatban.

Aztán megellet végre a jobb oldal (az mi?) öszödi beszéde is. Bár Öszöd, a pénzember eddigi szó-cunamijához képest lágy tengeri hullám, hiszen a miniszterelnök (és menedzsmentje) a milliárdos gázüzletből már kihagyta azt a Simicska Lajost, akit amúgy korábbi (több mint harminc éves) barátság kötött a miniszterelnökhöz, aki a Fidesz alapítóihoz tartozik (tartozott), és aki évtizedeken keresztül volt a párt pénztárnoka.

Simicska feladata (volt) a pártot pénzhez juttatni. A rossz nyelvek szerint ez az utóbbi időben akként működött, hogy a pénzember nevéhez köthető gigacégek hülyére nyerték magukat a közbeszerzéseken, majd ínséges időkben, ilyenek a vesztett választások utáni idők, az így felgyülemlett pénzmennyiség, valamint az ellenzékben is a pártért működő saját médiabirodalom mind-mind a következő választásoknak volt alárendelve. Közgép. Ugye ismerősen cseng ez a cégnév?

Ezért tűnhet (tűnhetett) úgy, hogy a párt ellenzékben is hatalmas és erős. Simicska azonban kicsit felbosszantotta magát. 
A használt oligarchákat a választások után leépíteni szándékozó miniszterelnök a régi barátot is lapátra tette. A komolyabb nagy üzletekből kihagyott, majd az RTL Klubbal történt egyeztetés után öt százalékra levitt, de a médiapiac összes szereplőjére kiterjesztett új reklámadó(-tervezet) érzékenyen, nagyon-nagyon érzékenyen érintette a kollégiumi szobatársat.

A Magyar Nemzetet, a Magyar Nemzet On-line-t, a HÍR Tv-t, a Lánchíd Rádiót is birtokló milliárdos üzletember most mérges. Az általa meghirdetett médiaháborút levezényelni nem akaró, meggyőződéses orbánista, fideszista tv elnökök, ügyvezetők, főszerkesztők és helyetteseik ugyan lemondtak (ezért oligarcha úr most talán kicsit még mérgesebb is, mint volt), de naivitás volt azt gondolni, hogy nem akad majd a főnökhöz lojális maradék vezető e cégeknél. 

Nyilván akadt is, hiszen Simicska már ki is nevezte az új vezetőket. Például a HÍR Tv elnöke saját maga lett. Hja kérem, így könnyű! Most pedig valószínűleg csakugyan készpénzre váltja a szavait, és beindítja azt a médiaháborút, amiről eddig, a hétvégi nyilatkozat-cunamijában (melyet mondjuk jobb, ha politikai öngyilkosságnak, vagy ámokfutásnak nevezünk), csak beszélt.
"Orbán egy geci!" Bár ezt nem én mondom, hanem szó szerint idéztem Lajosunkat, aki bizony csakugyan nem gecizett a hétvégén, legalább is, ami a szavakat illeti, mivel igen kevesen tettek még (senki) nagy nyilvánosság előtt ilyen kijelentést a regnáló hatalom legfőbb vezetőjére. 
Nem mondom, hogy e szavak korábban nem hangzottak el. De igen, elhangzottak. Csak szűk körben, megbízhatónak hitt asztaltársaságokban. Csakúgy, mint Rákosi idején.

Ami történt az elmúlt napokban az nagyon nem jó. De ami mindezt megelőzte: - a párt-és kormányszintű visszaosztás, a közbeszerzési pályázatok öncélú formálása, trafik és kaszinó-törvények, visszamenőleges jogalkotás, vagyis sok-sok olyan lépés, melyek közül néhány még egy (valódi, nem most fejlődő) diktatúrában sem állná meg a helyét és melyek mind a párt, a pártot irányító személyek hatalmát és gyarapodását szolgálták, az talán, ha lehet, még rosszabb.

De senki ne higgye azt, hogy a Simicska, aki önmagát most hirtelen és nagyon komolyan demokratának vallja, valóban az lenne. Csak belenyúltak az -egyébként rém vastagon kitömött- bukszájába elég rendesen, és ez most fáj neki. 
De nagyon. A Simicska most mérges. 
De hadd legyen csak. Jó látni (és nem Simicska az első), ahogy a Fidesz nevű hajó recsegő-ropogó eresztékei közül, most már futva menekülnek a különböző méretű patkányok. A Fideszes módszereket szájjal karatézó országgyűlési képviselőktől kezdve, a milliárdos oligarchákig mindenki menekül, vagy fontolgatja a menekülést.

És, bár az ellenzék a korrupcióellenességen túl még nem annyira beszél elszámoltatásról (ahhoz még túlságosan nagy ez a recsegő hajó, még rádőlne valakire), azért arra kíváncsi vagyok, hogy véget érhet-e majd a Fidesz ámokfutása büntetőeljárások nélkül. Erősen kétlem.

És még valami. Egy kicsit zavar az is, hogy napok óta nem hallok semmit a pénzemberek által megvásárolt miniszterelnöki bársonyszék árnyékából. Egyetlen hangot sem. Pedig a jobboldali újságírók "árulása" a hatalomnak szól ami -szerintük- egyenlőre erősebb Simicskánál. Remélem segíthettem.

Nincsenek megjegyzések: