Hello kedves Olvasóm!
Ma, amikor az önjelölt írók nagyobbik többsége (az
olyanok, mint én is) többnyire az íróasztalfióknak írogatnak, kiemelkedő
tény, ha az ember írása mégis megjelenik. A könyvkiadás folyamata
bonyolultabb, mint azt első blikkre gondolná az ember.
Először ugye próbálj meg írni valamit. Azután találj kiadót a művednek. (Na ez a
legnehezebb!) Ám amikor ez is megvan, akkor is azon töröd majd magad, hogy vajon
jól választottál-e, nem fog-e kizsigerelni a kiadó, lehetett volna
nagyobb hasznod a kiadáson, jó-e a marketing, tudod-e, hogy mibe vágtad
egyáltalán a fejszédet stb.... Ne rágódj ezen, mert könyvet kiadni
2013-ban elég ritkán sikerülhet. Viszont, ha már túl vagy ezen és a
könyved gondozása megkezdődött, a folyamat megindult, még akkor sem
lehetsz biztos a sikeredben.
Ezért készült ez a jegyzet. Azon túl, hogy
felkeltsem a könyvem iránti érdeklődést, szeretném, ha tudnád, hogy az a
közel tíz év, amelyet a könyv (az első könyv) megírásának, majd kiadásának szenteltem (az
ötlet-, a legelső gondolat születésétől a könyv kiadásáig eltelt idő)
arról szólt, hogy dédelgettem egy álmot, kigondoltam magamnak egy
világot, melyben abból élhetek majd, amit amúgy is nagyon szeretek
csinálni: -és ez nem más, mint az írás.
Kezdetben mindez csak utópiának tűnt és oly messze
álltam tőle, hogy szinte teljesen elképzelhetetlen volt maga a kiadás.
Írogattam. Nem nagy meggyőződéssel -mely szerint egyszer talán könyv
válik az általam lejegyzett gondolatokból- most mégis itt tartunk. Remélem, hogy a kiadás zökkenőmentes lesz, hogy sikerül elég teret
nyernem, nyernünk a fejekben, és ahogy azt is, hogy a regény sikere
feljogosít majd további írások készítésére. Minden esetre biztató, hogy
valaki látott fantáziát a művemben.
És, hogy van-e tanulság? Természetesen van: -ez pedig nem más, mint az
hogy -bár elég közhelyes, mégis így gondolom- ne add fel, soha ne add
fel te sem az álmaidat! Remélem segíthettem!
