EGY CSODÁLATOS FOTÓ MARGÓJÁRA

Hello kedves olvasó!

A napokban megjelent egy fotó (melyet nyilván mellékelek) a Facebookon, amely egy kissé lelakott hölgyet ábrázolt. Na én sem voltam rest hozzászólni, de azon melegében szerzőtársaim Laci és Kozi is gyorsan tollat (klaviatúrát) ragadtak, hogy vélemény nyilvánítsanak az ügyben. Tekintve, hogy sírtam a röhögéstől, úgy döntöttem, hogy a dolog (az eseményt párbeszéd formájába szerkesztve, kötve fűzve egy példányban) megér egy posztot. Íme:

Codálatossssz djágaszágom!

- Csabikám, csak nem ezek az ideáljaid????  

- Melyik? A Lidl, vagy a csaj? 

- Szerinted?????

- Hát, akkor már inkább a Lidl. (Mer' az a nőszerű, nőféle állatfajta a képen az annyira nem jön be.) Mondjuk a Lidl sem.

- Nem tudom, miért forgatjátok a szemetek. (Itt kapcsolódott be Kozi) Én igazolva látom a LIDL szlogent "A minőség olcsóbb". Ez pusztán marketing. Annak mondjuk DURVA...

- Durvának ténylég durva, de amúgy meg üt nem? Már órák óta a Lidl-ről beszélünk. (Többek közt.) 

- Igen, teljesen hatékony. Nem járok oda, de ha ma este arra riadok fel, hogy egy puffasztott csomagolt kenyérrel a kezemben sikítok a polcok közt, mert ez a szörny jutott az eszembe és nem tudom hol vagyok, akkor nem csodálkozok. 
- Ezt most elképzeltem. (Azóta sírok.) 

- És az este még hátravan....-mondta erre Kozi.

 - Bár, ha jobban megnézed, láthatod, hogy a kezében egy poharat tart. Vagyis: -nyilván ütős éjszakája volt annyira, hogy villamoson még nem sikerült rádöbbennie, hogy vége a bulinak. De hát az "...este még hátravan....". Gondolj bele Kozi! Kenyér a kézben, sikítasz a polcok közt, a hátadon fekve, ez meg rajtad, ő sem tudja még, hogy hol van, és mindeközben a nyalj még szavakat dünnyögi a füledbe folyamatosan, hozzátéve: -úgy, ahogy éjjel tetted. Ezzel egy időben pedig büdös nyál folyik a szájából a füled környékére. Na az odabaszna azt hiszem.

- "Ha jobban megnézed" most komolyan? Szopatsz? Igyekszem úgy nézni a fotót, mint szégyenlős gyerek a ballagási bulin a kókuszlikőrt. De még így is túl sok jön át belőle. A fiktív (!!!!) éjszakai leírásod, őszintén szólva megdöbbentett. Mármint, nem gondoltam soha ennyire durva események egy helyszínen, rövid időn belüli VELEM megtörténésére. Ettől már az is jobb lenne, ha egy szippantós kocsiban dolgoznék, a tartályon belül, napi 12 órában. Valami laza kis irodaira melóra gondoltam.

- Nem akarom az egész bejegyzésedet idézni, mert minek. De olyan szépen építetted fel a poént, hogy nemhogy végig röhögtem, de egyre hangosabban is. (Szerényen jegyzem meg, hogy azért az én alapötletem sem volt rossz.)
- Most, hogy alább hagyott a végtagremegésem, és mentálisan is visszakapaszkodtam Mordor bűzlő kráterének széléről, el kell ismerjem, leírásod szinte fizikai megtestesülésként materializálódott előttem, és lépett ki a monitorból, hogy szájba verjen. Ezt a vizuális sokkot semmi beépített védelmi rendszer nem volt képes blokkolni. De már kezdek rehabilitálódni. Márciusra minden oké lesz.
- Na most az van, hogy a saját fantáziád ellen semmi sem védhet meg. Talán nem kellene fantáziálgatnod, azt hagyd meg a tiniknek. (Főleg a villamoson utazó hölggyel nem kellene.) Úgyhogy magadra vess. Más: - most már elárulhatom, hogy a képen egyébként az egyik hírhedt politikusunk édesanyja látható, aki a választási kampány nyitóbulijáról tartott hazafelé éppen, amikor egy aljas paparazzi lencsevégre kapta. A táskában a parti néhány remekbe szabott hideg-táljának maradéka található, egybeöntve. (Egy gyomorba megy nem?) Mer' amúgy ilyenek ezek. (Hogy ez az utolsó mondat a fotósokat, vagy a hírhedt politikus édesanyákat minősíti, azt ki-ki maga találja ki.) 

- Meg mertem volna esküdni, hogy éppen most MEGY arra a partira. Elképzelésem szerint, ez egy ízléses kompozíció ilyen körökben. A táska tartalmának megsaccolása szinte meghaladja a képzelőerőm határait, de vélhetőleg, az illusztris társaság miatt lehet benne egy kétliteres koccintós is.

- Az lehet. (Mármint a koccintós.) De! Ha valóban a partira megy és nem onnan jön, akkor valószínűleg ő fog előugrani a tortából, mint annak idején Marilyn Monroe JFK-nek. Na majd az is odabasz. Szerintem. (De akkor a táskában biztosan van egy, a hétköznapi viseletéhez hasonlatos, csak kacérabb fellépő ruha is.)

- Azt hiszem, hogy a nyelvek régi tudói most felkapták a fejüket, mint egyszeri Jedi amikor zavart érez az ERŐben. Ne haragudj, hogy kiragadom a szövegből, de a KACÉR szó jelentése, vagy amit eddig képzeltem róla, nos az most ikertornyokként omlott a saját talapzatába. KACÉR. Ezt még ízlelgetnem kell, de már látom, hogy valahogy úgy illesztem ezt be majd a szótáramba, mintha egy sorozatgyilkosra a HUNCUT szót használnám. Újabb, élelmiszerekkel összefont példád lassan arra enged következtetni, hogy tervezett diétámat kívánod íj csalárd módon elősegíteni. Sikerrel, teszem hozzá. Tortát például nem kívánok ez után, legalább 6 hónapig. JFK pedig valószínűleg maga ugrott volna a mesterlövész lövedéke elé, ha EZ ugrik ki a tortából. Kétszer.

- Már megint elképzeltem. Sötét háttér, a tortán csupán egyetlen, de annál erősebb reflektor fénye. A hölgy erotikus(nak hitt) csípőmozgással, arcán csábító(nak vélt) mosollyal seggrészegen, hiányos frontális fogazattal, kissé dülöngélve és legalább egyszer visszaesve kitornássza magát a tortából (izzadság-és egyéb szagú teste tiszta tejszínhab, a haja össze-vissza áll) és közben a napi három doboz cigarettától, és két liter koccintóstól reszelős, már-már férfias hangján, rossz angolsággal nyomja a nála lévő vezeték nélküli mikrofonba a happy birthday to you-t. Na fasza. Fiúk hányok figyelem.

- Előkerestem egy pszichiáter számát, aki ezt olvasta, megkaphatja tőlem (szüksége lesz rá)... Én csak addig jutottam, hogy nem véletlen a helyszín, hiszen hol máshol lehet 340Ft / 2 óra terembérletnél rúdtáncot gyakorolni, ha nem a BKV járatokon? Természetesen, kimeríti a szociális terrorizmus fogalmát, de mindenkinek kell élni valamiből. Erre a testfelépítésre egyébiránt már komoly maszkmesteri és filmes jelmeztervezői szaktudással felvértezve lehet csak erotikusnak nevezhető mozgást elképzelni. Hacsak egy tsunami nem az... Eddig a párbeszéd. Remélem segíthettem. (Ja és még valami: -nézd meg jól kérlek még egyszer a képet. Jól fog esni.)

IGAZGYÖNGY A DISZNÓSZARBAN!

Hello kedves olvasó!

Ahogy az a HVG-ben is olvasható, idézem: "Napok alatt az internet kedvencévé vált a Csemer Boglárka Parfüm című dalához készült videó, melyben az énekesnőt valós időben alakítják átlagos lányból magazinszépséggé. A fiatal dalszerző nem számított ekkora sikerre, annak pedig kiváltképp örül, hogy társadalomkritikáját így keblére ölelte a világ."

Hadd járuljak hozzá ehhez az információhoz egy saját véleménnyel.  Leszúrták, megölték, frontálisan ütközött, letartóztatták, választások, április 6., Fidesz, MSZP, kisállat született, Fókusz: -mellnagyobbítás, mellkisebbítés, kifizették, nem fizették ki, halat vacsorázott, napozott, neve sincs, Hal a tortán, Budapest éjjel nappal, besértődött a tehetségkutató kettőszáz-ötvenkettedik, a daltól másfél ütemmel, és olyan háromnegyed hanggal lemaradó, a színpadon bohóckodó versenyzője, mert úgy mondták meg neki hogy amit csinál az nagyon szar, hogy tényleg szar és ezért fikázni kezdte a dobogós helyen végzetteket, állatkerti hírek, özönvíz, tájfun, mínusz ötven fok, másfajta állatkert: a VV6! Uhhhh. 
Na és akkor mindezekhez képest: CSEMER BOGLÁRKA: PARFÜM! 

Naugyehogyugye?! A szó legszorosabb értelmében IGAZGYÖNGY A DISZNÓSZARBAN! Egy olyan dal, és egy olyan videó klip, egy oly valami, amiért érdemes infokommunikációs eszközt nézni, hallgatni napokig, hetekig, hónapokig, akár évekig is, hátha előkerül egy-egy igazgyöngy. Na most ez történt éppen. Remélem segíthettem.

EGY IGEN KIS FIGYELMET, NÉHÁNY PERCET KÉREK!

Hello kedves olvasóim!

Kérlek olvassátok el végig, hogy megértsétek. Egy barátom (mit egy barátom) A BARÁTOM fiatal felesége tegnap nagyon-nagyon rossz egészségi állapotba került. Egyik pillanatról a másikra. Mert az élet ilyen. (Mert az élet már csak ilyen rohadék tud lenni néha.) Hogy mindaz, amit most elmesélek, semmiképpen se tűnjék öncélú pletykálásnak, azért úgy döntöttem, hogy az eset leírása, bármilyen komplikáció említése, orvosi szakszavak mantrázása, vagy nevek említése nélkül kérem a segítségeteket.

Azt szeretném, de mondhatnám úgy is, hogy nagyon-nagyon szépen kérlek benneteket, hogy -ha csak egyetlen másodpercre is- de megállnátok és jó szívvel, a felépülését kívánva gondolnátok (akár ismeretlenül is) A BARÁTOM fiatal feleségére, akinek néhány órája még komoly orvosi segítségre volt szüksége a folytatáshoz.

Tegyétek kérlek ezt úgy, hogy közben nem írtok bejegyzést és nem kérdeztek, mert semmiképpen sem válaszolok, semmiképpen sem válaszolhatok. Viszont (bár magam nem vagyok egy nagy ezoterikus guru), mégis hiszek, akarok hinni a közösség erejében, a jó gondolatok erejében, azért azt kérem: -ha e rövid feljegyzést végigolvastátok és úgy döntöttetek, hogy a segítenétek, úgy keressétek fel a feljegyzés azonos című példányát a Facebook-on itt:

www.facebook.com/notes/jászai-csaba/egy-igen-kis-figyelmet-néhány-percet-kérek/616416418432301

hogy nyomhassatok rá egy like-ot (és különösen) egy megosztást!, ezzel is jelezve, hogy -ha csak egyetlen másodpercre is, de jó szívvel, a felépülését nagyon akarva gondoltatok A BARÁTOM fiatal feleségére, aki most nagyon beteg! Remélem segíthettem.

ROBBANT A BANK!

Hello kedves olvasó!

Először is boldog új esztendőt kívánok neked, miután az év végén nem tartottam a 2013-as évet összegzésre méltónak, ezért nem is összegeztem. Így most az év első bejegyzését "tarthatod a kezedben". Nos, tegnap robbant a bank. Érdekesnek is hívható téma lenne, de nem ezért nem tudtam elmenni mellette, az ok más volt.

Mint oly sokszor, úgy most is megvártam a nyomozás részeredményeit, a tényfeltáró újságírók tényfeltáró újságírását, az oknyomozók oknyomozását, az összeesküvés-elméletek legyártását, illetve más, a témához szorosan nem is kapcsolódó egyéb szálak felbukkanását. Hát nem kellett sokáig várnom. A mai Index egyik cikkének olvastakor el is szakadt a cérna, íme egy részlet: 

"......A Nem adom a házamat! (sic. a szerkesztő) szervezet vezetői mindehhez annyit fűznek hozzá, hogy szimpatizánsaik legyenek készenlétben, de az nem derül ki a bejegyzésből, hogy pontosan miért is:
Legyen a kezetek ügyében egy táska, amibe meleg ruhát, tisztálkodó szereket, alsóneműt, könyveket, jegyzetfüzetet, tollakt, gyógyszereket tesztek. Kényelmes cipőt vegyetek.
Mindenképpen értesítsétek a harcostársakat, hogyha történt valami veletek."

A cikk röviden arról szólt, hogy voltak olyanok, (többnyire "hős" facebook-csoportok kommentelői), akik egyenesen egy valóságos hősnek kijáró tisztelettel beszéltek a robbantóról, várják a folytatást, illetve harcra készülnek. Azt mondjuk nemcsak a cikk, de a bejegyző adminisztrátorok szerint is homályos, hogy ki-, vagy mi ellen, de készülődnek. Hadd mondjam el, hogy nekem mi a véleményem erről az egészről:

1., - a bankot felrobbantó, motorral közlekedő, a közelben héderelő hajléktalanokat előre figyelmeztető férfi (akár kivívom most a haragját, akár nem), minden volt, csak hős nem. 

Mert azt értem, hogy a korai időpont kiválasztása, a közelben tartózkodók figyelmeztetése mind arra utal, hogy a cselekedetével nem akart személyi sérülést okozni. 
Ám csak remélem, hogy a viszonylagosan nagy pusztítást okozó, a törmelékeket (amelyek többnyire fémből, fából, kőből betonból stb... vannak, és egy robbanás bekövetkezésekor repeszként "működnek") hatalmas területen szétszóró robbanószerkezet, amely falakat is kidöntött, jól volt beállítva, mind a robbanás erejét, mind idejét, mind az irányát tekintve és nem a puszta véletlenen múlott az ismert hatás. Mert ha igen, akkor csak a szerencse segített, hogy nem dőlt romba két, a helyszín közvetlen közelében lévő nyolcemeletes lakóház, benne ártatlanok százaival. Családokkal, idősekkel kicsi gyermekekkel! Mert ezt a hatást bizonyosan nem kalkulálta bele a hősünk.

2., - ahogy az őt hősként ünneplő "tömegek" szintén nem számoltak ezzel.

3., - És ugyanúgy nem számolt senki közülük egy ilyen eset hosszútávú hatásaival sem. Ugyanis egy országot (jelen esetben a miénket, a gyengébbek kedvéért Magyarországot, nekem a Magyar Köztársaságot) sehová sem viszi, különösen előre nem, ha azt valakik anarchiába, polgárháborúba, esetleg diktatúrába döntik. Az első kettőért az ilyen hősök, a harmadikért egy kormány, egy párt felelhet. Mert kérdem én: -kinek jó az, ha nincs a boltban kenyér? Kinek jó, ha a munkából hazamenőt félkatonai, illegális fegyveres csoportok vegzálják? (Vegzálni: -csakhogy az "ünneplő" tömeg is értse- itt: - megállítani, kérdéseket feltenni, igazoltatni!, fenyegetni, bántalmazni, szétverni, fogva tartani, megkínozni, megerőszakolni, lelőni, kocsi után kötve húzni meztelenül a Körúton és effélék, a sorrendet jelen esetben a fantáziádra bízom és hozzáteszem, mindezt ok nélkül, mert egy anarchiában ez nemhogy előfordulhat, de egyenesen kötelező.) Kinek jó, ha a beteg gyermekét nem tudja orvoshoz vinni, mert olyan nincs? Kinek jó belehalni egy influenzába, vagy egy vakbélgyulladásba ugyanezen okból? Kinek jó, ha nincs víz, gáz, vagy áram? Kinek jó fázni, éhezni, félelemben élni évtizedeken át? Kinek jó, ha nincs kormány, ha nincs parlamenti demokrácia, ha nincs működő rendőrség? Vagyis, ha nincs rend! Kinek jó látni egy kifosztott kórházat? Kinek jó a Geréb Ágnes tevékenységét pártolókon kívül, lesz, ami lesz alapon otthon szülni, mert nincs más választása? Kinek jó kussolni, a véleményét nem megmondani puszta félelemből? Kinek jó meghalni csak azért, mert kidugta a fejét az utcára, hogy mondjuk élelmet, vagy fát szerezzen a családjának, de valaki puszta kedvtelésből rálőtt? Kinek jó agyonveretni magát, mert más a véleménye, mint másoknak? (Megjegyzem, ilyenek már manapság is történnek.) Kinek jó az este félhomályában kirabolva és nagy fájdalmak közt gyomron szúrva órákon át haldokolni a Széll Kálmán tér metróbejárójában ahol már nem jön segítség? És még sorolhatnám. 

4., - De egyben biztos vagyok. Úgy vélem, hogy sem a Nem adom a házamat!, sem pedig senki más (különösen a nagypofájú fotelforradalmár trollok) nem rendelkeznek elég fantáziával ahhoz, hogy mindezt elképzeljék. S hogy honnan tudom ilyen biztosan? Egyszerű. Egy táska, amibe meleg ruhát, tisztálkodó szereket, alsóneműt, könyveket, jegyzetfüzetet, tollakat, gyógyszereket teszünk. Egy kényelmes cipő vastagon kevés lesz a fenti felsorolás bármelyikének túléléséhez. Ahogy a "....Mindenképpen értesítsétek a harcostársakat, hogyha történt valami veletek. ......."-kezdetű sort sem értem, mert vélem, hogy abban az anarchiában, amelyre hős robbantónk és barátai készülnek (kényelmes cipőben) az értesítésre csak másodpercek maradnak majd, a harcostárs halálának beállta előtt.

Úgyhogy HARCOSTÁRS! Ha komolyan gondolod, hogy a robbantó egy hős volt, akkor kapd elő mobilodat kurva gyorsan és írj bele előre egy jól megfogalmazott SMS-t arról, hogy az elkövetkezendőkben a harcostársak már ne számítsanak rád, mert az imént éppen meghaltál te idióta! Azt talán még elküldheted, ha -kényelmes cipőben- eljön a te időd.

És még valami. A cikket olvasó mindenkit ezúton értesítem, hogy nemrégiben sikerült, nagyon komoly áldozatok árán az egyik (hát persze, hogy a kisebb) devizahitelemtől megszabadulnom, és a meglévő két másikat még mindig nyögöm és nyögni fogom még sok-sok éven át, mert hülye voltam anno én is. Remélem ezúttal is segíthettem.
Mellékesen jegyzem meg, a legújabb híreket figyelve kedves harcostárs, hogy úgy tűnik, a robbantó haverod mégis kicsit elszámolta magát, mert arra még ő sem számított, hogy ekkora lesz a robbanás által okozott kár. Ahogy arra sem, hogy az első járőrautó alig nyolcvan másodperc múlva már oda is ér. Így aztán se rabolni, se gyönyörködni nem maradt ideje. Kellemetlen.